Mi az a vibrálás, amitől élünk? Mi az a töltés, ami kering bennünk? Az emberi szervezet legfontosabb anatómiai struktúráit a nyugati világ nyelvén már nagyon sok könyv és írás mutatta be a manuális terápiák vonatkozásában csakúgy, mint azon túl. Oda-vissza tudjuk, hogyan működnek az izmok, hogy zajlik a kiválasztás, hogyan vezeti az erőt a myofasciális rendszer az anatómiai erővonalak által, vagy hogyan terjed az ingerület egyik idegsejtről a másikra. Arról azonban sokkal kevesebb szó esik a mi kultúránkban, hogy maga az az „ingerület”, az micsoda.

Mint ahogy korábban a trapézizom jelentőségét tárgyaló cikkemben már írtam, vannak bizonyos kulcsfontosságú izomcsoportok a vázizomrendszerünkben, melyek gerincünk és tartásunk épségéért felelnek. Ezen izmok erőssége és eredendő funkciója egészséges és biztonságos mozgásokat és pozitúrákat tesz lehetővé nekünk a hétköznapokban. Ellenben ha nem működnek megfelelően, úgy mozgásmintáink is torzulnak. Ilyenkor testünk különböző részei túlterhelődnek vagy alulműködnek…

Egészség és betegség. Első hallásra két alapfogalom, amiket mindenki ismer. De vajon tényleg tisztában vagyunk ezeknek a nagy szavaknak a jelentésével? Vajon őrizni kell az egészségünket vagy inkább fejleszteni? Ebben az írásban megkísérlem a válaszadást a legfontosabb egészséget érintő kérdésekre, és egy előnyös szemlélet mentén megpróbálom érthetően elmagyarázni a hozzájuk tartozó alapfogalmakat is…

Tartásunk és mozgásunk fejlesztése, avagy helyreállítása szempontjából vannak bizonyos kulcsfontosságú izomcsoportok, amik épségével és erejével érdemes foglalkoznunk, amennyiben idősebb korunkban is minőségi életet szeretnénk élni. A trapézizmot vagy más néven csuklyás izmot még azok is ismerik, akik abszolút laikusok a témában. Ez az emberi test egyik legismertebb izma. De vajon azt is tudjuk, hogy emellett az egyik legfontosabb is? Az alábbiakban elmesélem, hogy miért kiemelten fontos törődnöd vele…

11 éve vagyok a szakmában, 8 éve oktatóként is. Kedvenc szakterületem a mozgás—és légzésergonómia gyakorlati alkalmazása, továbbképzéseket is tartok e témákból. Az a tapasztalatom, hogy nagyon sok masszőr és manuálterapeuta panaszkodik különféle hát-, derék- és egyéb ízületi fájdalmakra munkájuk során. Ebben a cikkben megpróbálok értelmes választ adni a klasszikus „manuálterápiás betegségek” alapvető okaira, és írok egy-két gyakorlati jótanácsot is, amiket követve nagyobb eséllyel kerülheted el ezeket. Mindemellett mivel általánosságban írok a mozgásfejlesztésről és a terhelés alatti megfelelő testtartásokról, így azok is hasznos tudásra lelhetnek e cikkben, akik nem szakmabeliek, hanem valamilyen más területen végeznek megterhelő munkát, vagy egyszerűen csak fejleszteni szeretnék a tartásukat, mozgásukat…

Az ülőmunka monoton terhelésétől és a krónikus stressztől az izmok tartósan feszült állapotba kerülnek. Egy általános frissítő manuálterápiás kezelés során a kezelő minél jobban el tudja lazítani páciense izomzatát, annál eredményesebbnek mondhatja munkáját. A különböző fogások már önmagukban is lazítják az izomzatot, azonban ha a terapeuta eléggé tudatos és képzett, akkor némi koordinációval fel tudja használni az izmok passzív lendületét – melyet munkájával generál – arra, hogy még jobban segítse a relaxációt, s így még elégedettebbek legyenek páciensei…

Masszőrként vagy manuálterapeutaként munkánk minőségét nem csak technikai tudásunk, anatómiai ismereteink és szakmai tapasztalataink határozzák meg. Ezek természetesen nagyon sokat számítanak, és az alapját képezik egy jó és hatásos kezelésnek, azonban van egy elsőre talán mögöttesnek és másodlagosnak tűnő, de valójában mindent átható és befolyásoló tényező is…

Gyakran érezhetjük úgy, hogy le vagyunk strapálva egy váratlan eseményt követően, vagy egy fárasztó munkanap után. Idegrendszerünk kimerült, esetleg a fejünk is fáj, és mozogni is nehéz, nemhogy még elmenni egy masszőrhöz, vagy egyáltalán bárhová a lakáson kívül. Örülünk, hogy a kanapéig el tudjuk vonszolni magunkat egy kis megnyugvást remélve a hőn áhított lehuppanást követően. Ilyenkor az is segíthet egy kicsit, ha megkérjük párunkat – vagy egy épp ott lévő személyt -, hogy csináljon nekünk egy egyszerűbb, különösebb hozzáértést nem igénylő, „életmentő” fejmasszázst. Akár még saját magunkon is tudunk ilyet végezni –vagy másokon segíthetünk -, ha tisztában vagyunk az alapelvekkel és technikákkal…

A sportmasszázs az egyik legismertebb masszázsfajta. Nagyon sokat halljuk a nevét, de vajon tudjuk mit is jelent, honnan ered és mire jó? Ebben az írásban megkísérlem a válaszadást a legfontosabb kérdésekre a sportmasszázzsal kapcsolatban…

Ma már szinte mindenki ismeri Dr. Masaru Emoto japán vízkutató munkásságát, legalábbis azt a részét, melyben különböző típusú zenék vízkristályokra gyakorolt hatásait vizsgálta. Ötletes – és nem utolsó sorban megismételhető – kísérletekkel bizonyította ezen hatások sokszínűségét. Én azonban most nem erről a közismert kísérletsorozatról szeretnék beszélni. Inkább ezeknek a hatásoknak a szakrálisabb okait és okozatait helyezném a középpontba. Tehát nem magának a megkomponált zenének, hanem annak alapvető, esszenciális egységének a ritmusnak a fiziológiás hatásairól írnék, vélhetően kevésbé ismert, ám remélem hasonlóan izgalmas dolgokat…