A légzés és a manuális terápiák kapcsolata – Ergonómiai tippek masszőröknek és laikusoknak

2019. november 01.

Masszőrként vagy manuálterapeutaként munkánk minőségét nem csak technikai tudásunk, anatómiai ismereteink és szakmai tapasztalataink határozzák meg. Ezek természetesen nagyon sokat számítanak, és az alapját képezik egy jó és hatásos kezelésnek, azonban van egy elsőre talán mögöttesnek és másodlagosnak tűnő, de valójában mindent átható és befolyásoló tényező is…

Ha ezt megtanulod tudatosan és helyesen alkalmazni, az olyan mértékben teheti kifinomultabbá tapintásodat, s így hatásosabbá kezeléseidet, amit előtte nem is gondoltál volna. Ugyanakkor, amíg tudattalanul alkalmazod, és épp rossz napod van, és nem figyelsz oda rá, legalább ugyanennyire el is ronthatja a munkádat.

Ez a tényező nem más, mint a légzéstechnikád.

Ebben a cikkben olyan praktikákat írok neked, amiket ha megfogadsz, nem számít mekkora szakmai tudásod és tapasztalatod van, a következő kezelésedtől fogva sokkal jobb terapeuta leszel, mint eddig voltál.

dinamikus rapid masszazs irodai masszazs rendezvenymasszazs sportmasszazs szekes masszazs szekmasszazs munkahelyi masszazs masszazs oktatas stresszoldo masszazs manager masszazs konferencia masszazs office massage dynamic rapid massage masszazs tanfolyam legjobb masszazs eros masszazs profi masszazs relax masszazs fejmasszazs sports massage event massage lenduletkoordinacio mozgasergonomia legzesergonomia ergonomia ritmus dinamika gerinctorna tartasjavitas

Légzésünk az egyetlen olyan alapvető életfunkciónk, melyet különösebb koncentrálás és megerőltetés nélkül is tudunk irányítani bármikor, ha épp úgy tartja kedvünk.

Bár alapvetően vegetatív funkció, mégsem kell semmilyen meditációs technikát megtanulni a tudatos irányításához. Egy szimpla odafigyeléssel és elhatározással szabályozni lehet. „Most akarok levegőt venni, most nem. Most egy hosszú, mélyet szeretnék sóhajtani, most csak kicsi aprókat van kedvem slukkolgatni.” A légzés továbbá szoros kapcsolatban áll aktuális érzelmi állapotunkkal. Ha épp nyugodtak, vagy koncentráltak vagyunk, akkor lassabban, kimértebben, egyenletesebben lélegzünk. Ha feszültek, zaklatottak vagyunk, akkor gyorsabban, egyenetlenül, erőlködve veszünk levegőt. Az érzelmeink hatnak a légzésünkre, azonban ez fordítva is igaz.

Ha a légzés tudattalan, akkor az érzelmek irányítják azt, ha viszont tudatos, akkor a légzés befolyásolja az érzelmeket.

Biztos megfigyelted már, hogy ha nyugodt vagy, akkor jobban oda tudsz figyelni dolgokra, több mindent veszel észre a környezetedből, a világból. A nyugodt embernek élesebb a látása, a hallása, a szaglása, az ízlelése, és nyilván az ötödik érzékünk sem marad ki a sorból.

Igen, ha nyugodt vagy, a tapintásod is felerősödik, sőt kevésbé fog remegni a kezed. Apróbb, koncentráltabb mozgásokra is képes leszel még, továbbá a vér és az energia is jobban fog áramlani benned és a kezeidben, amitől meleggé és finommá válik az érintésed.

Hogyan tudod megteremteni magadban ezt az állapotot, miközben kezelsz?

Az első és legfontosabb dolog az, hogy nem számít milyen fogást, vagy mozdulatot csinálsz épp, próbálj meg minél többet tudatában lenni a légzésednek. Figyelj oda rá, hogy folyamatosan lélegezz, sose tartsd vissza a levegőt. Belégzés-kilégzés szünet nélkül, egyenletesen. Olyan ütemben, ahogy neked jól esik, azonban ne annyira lassan, hogy légszomjad legyen, és ne is olyan gyorsan, hogy beleszédülj. Ha egy egyenletes ritmust viszel a munkádba, úgy könnyebb ráérezni a légzésre is. Ha nagyon stresszes vagy épp, érdemes a kezelésed előtt egy 5-10 percet csak úgy ülnöd és lélegezned, minél lassabban, minél egyenletesebben.

A lassú, egyenletes, tudatos légzés megnyugtatja az elmét, és segít fokozatosan a jelenbe kalauzolni a légzőt.

Ennyi lenne a nagy titok?

Természetesen nem csak ennyi, de ha már ezt megvalósítod a munkád során, az már fél siker. Ha odafigyelsz a légzésedre és annak egyenletességére, akkor túl nagyot már nem hibázhatsz. Sokkal koncentráltabb, sokkal szenzitívebb leszel így, mint enélkül. Érintésed finomabbá, kezelésed pedig elmélyültebbé válik. Ez a nulladik szint. A küszöb, amivel ráléphetsz a légzés művészetének útjára, mely nem mellesleg egy nagyon hatékony önismereti technika is egyben.

Ha nem hagy nyugodni a kíváncsiság, hogyan tudnád ezen felül még jobban kiművelni légzéstechnikádat a kezeléseidben, akkor olvass tovább!

A Csi-kung módszere

A légzés és a mozgás koncentrált figyelemmel való tudatos összevonását a kínai orvostudomány Qi Gong-nak (Csi-kung) nevezi.

Ez a technika sok keleti mozgásművészet alapját képezi.

A légzéssel oxigén jut a testünkbe, az oxigén pedig energiát jelent a szervezetnek. Miután a legtöbb dologra igaz, hogy ha odafigyelünk rá, akkor hatékonyabban vagyunk képesek művelni azt, így a légzéssel sincs ez másképp. Ha figyelünk arra, amikor és ahogyan energia jut a szervezetünkbe, az az energia hatékonyabban képes átjárni bennünket és segíteni működésünket, mintha nem figyelünk oda rá.

Ezen elv mentén a Csi-kung gyakorlatok bizonyítottan immunerősítő hatásúak. Kínában, bizonyos kórházakban, egyszerűbb megbetegedésekre, meghűlésekre ma is Csi-kung gyakorlatokat „írnak fel” az orvosok.

Joggal jöhet a kérdés, hogy: „Akkor most Csi-kungozzak kezelés közben, vagy mi?” A válasz pedig bármilyen meglepő is, de az, hogy: IGEN

Ha találkoztál már a Csi-kung fogalmával, és kicsit furcsának érzed ezt a választ, akkor ne aggódj, nem vagy egyedül.

A legtöbben, akik hallottak már a Csi-kungról, azoknak a szép Tai-chi-s suhanó mozgások jutnak az eszébe róla. Azonban – ahogy fentebb írtam – a Csi-kung ennél sokkal általánosabb dolog. A légzés és a mozgás koncentrációval történő összevonása, amit nagyon sok területen lehet alkalmazni.

Mi a Csi-kung lényege érthetőbben?

Alap szinten az, hogy amikor műveled, törekedj arra, hogy legyél tisztában az épp aktuális mozgásoddal és légzéseddel. Figyelj oda mindkettőre, és arra, hogy ezek együttesen milyen változásokat idéznek elő benned. A Csi-kung egy aktív meditáció. És mint minden meditációt, ezt is, ha sokat gyakorlod, akkor kiürülnek a fejedből a hétköznapok fárasztó gondolatai. Egyre inkább a jelenben leszel, és képes leszel egyszerre egy dologra koncentrálni, de arra nagyon. És mint más technikáknál, itt is, ha az alapok megvannak, akkor elkezdhetsz a részletekre figyelni.

Például hogy bizonyos „fontos” mozdulatoknál egyszerre indítsd el a ki- vagy belégzést és a hozzá tartozó mozgásformát. Vagy hogy gyorsabb mozgásokhoz gyorsabb légzést, lassabbakhoz lassabbat párosíts.

Hogyan alkalmazd a Csi-kungot terheléssel végzett mozgásban?

Alapvetően, ha valamilyen terheléssel dolgozunk (pl. kötélhúzás, evezés, vagy épp manuális terápia), akkorra célszerű a kilégzést időzíteni, amikor a nagyobb terheléssel, nagyobb koncentrálással járó részek jönnek; közvetlenül előttük pedig be kell lélegezni annyi oxigént, amennyire a szervezetnek szüksége van utána a terhelés alatt. A kilégzés továbbá mindig legyen hosszabb a belégzésnél.

Ennek fiziológiai jelentősége abban rejlik, hogy amikor friss oxigént szívunk be, közvetlenül utána (kilégzésnél) vagyunk a legerősebbek és legkoncentráltabbak, ha pedig elnyújtjuk a kilégzést, akkor emelkedik vérünk szén-dioxid szintje, ami segíti az oxigén felvételét és beépülését a sejtekbe.

A legjobb és talán a legkönnyebben érthető példa erre a fajta légzés-mozgás összehangolásra az evezés technikája. Amikor a sportoló belemártja evezőjét a vízbe és meghúzza azt, hogy haladjon, akkor fújja ki a levegőt, ami rendszerint hosszabb valamivel a belégzésnél. Amikor kiemeli az evezőt a vízből és felkészül az újabb húzásra, akkor telíti meg egy újabb adag oxigénnel (és energiával) a tüdejét, viszonylag gyorsan. Előbbi az aktív, utóbbi a passzív fázis.

Természetesen nem minden sport és művészet ennyire „fekete-fehér”, mint az evezés. Ugyanakkor mindenben meg lehet keresni az aktívabb és passzívabb részeket, amikre odafigyelhetünk, és megtámogathatjuk azokat a légzésünkkel. Nem véletlen, hogy a hosszú távú, kiemelkedő sportteljesítmény titka is az, hogy egyenletes és koncentrált legyen a légzés, és ha mód van rá, legyenek passzív részek is, amikben nem, vagy kevésbé dolgoznak az izmok.

Vázizmaink erősek, ugyanakkor hamar elfáradnak, ha folyamatos, megszakítatlan terhelésben vannak.

A jó légzéstechnika nagyban megnövelheti egy masszőr vagy manuálterapeuta munkájának hatékonyságát, főleg ha az illető ismeri a Lendületkoordináció módszerét.

Hogyan alkalmazd a Csi-kungot kezeléskor?

Összegezve és kiegészítve tehát az eddigieket:

1.

Légy tudatában a légzésednek.

2.

Soha ne tartsd vissza a levegőt, folyamatosan lélegezz ki-be.

3.

Keress aktívabb, nagyobb megterheléssel járó periódusokat, pillanatokat, technikákat a munkádban. Közvetlenül ezek előtt legyen egy belégzés, amikor pedig nekiállsz végezni a terhelős mozdulatot, akkor ereszd ki a levegőt a tüdődből, ami hosszabb legyen a belégzésnél.

4.

A légzés dinamikája kövesse a mozgás dinamikáját. Ha lassabb, elnyújtottabb a mozdulat, légzésed is lassabb legyen hozzá, ha gyorsabb, akkor a légzés is gyorsabb legyen (ez természetesen az egy légzésen belüli dinamikára értendő, nem arra, hogy kapkodd a levegőt).

5.

Először csak egy-egy pillanatot, mozdulatot ragadj meg, és próbáld ki benne ezt a technikát. Ezután „hagyományosan” dolgozva tovább, „pihenj” egy kicsit, hagyj időt a szervezetednek, hogy feldolgozza az új élményt, a változást. Ha kezdő vagy és túl sokat csinálod egymás után, előfordulhat hogy megszédülsz, vagy légszomjad lesz, mert nem érzel rá pontosan, hogy mennyi oxigént kell beszívnod, és abból mennyit és milyen ütemben kell kilélegezned.

6.

A belégzésnél (passzív fázis) friss oxigén jut a tüdődbe, amitől utána a kilégzésnél (aktív fázis) agyad és izmaid nagyobb teljesítményen fognak működni. Használd ezt ki. A kilégzésnél koncentrálj az érzékelésedre. Ha ráérzel a dolog lényegére, tapintásod kifinomul, tenyereid melegebbek, érintésed áthatóbb lesz. Vizualizáld be azt a hatást, amit okozni akarsz vendégednek.

7.

A szádat érdemes résnyire nyitva hagynod, főleg az elején. Egyrészt azért, hogy bár alapvetően az orrodon próbáld szívni a levegőt, ám mégis szabadon választhass adott esetben; másrészt azért, mert meg fogod látni, hogy vannak olyan részek, ahol viszonylag gyorsan kell levegőt venned, és ezt a szádon át olykor könnyebben és hatékonyabban tudod megtenni. Továbbá ha lazán nyitva van a szád, és nem azzal foglalkozol, hogy „vajon épp milyen fejet vághatsz”, akkor sokkal jobban tudsz koncentrálni bármire. Ha így teszel, mind a munkád, mind a tekinteted és egész lényed átszellemültebb, koncentráltabb lesz, és ezt a vendégeid is érezni fogják.

Az elején valószínűleg lesznek kudarcélményeid is, amikor légzéstechnikákat gyakorolsz a kezeléseidben; főleg amiatt, hogy kevesebb, vagy több levegőt szívsz be a kelleténél, és megszédülsz tőle. Emellett abban is ügyetlenkedhetsz kezdőként, hogy egy-egy mozdulat időtartamához nem tudod hozzáigazítani a légzésed időtartamát, és ettől kiesel a ritmusból és összekavarodik az egész. Ezért tanácsos csak kicsiben kezdeni, először csak egy-két mozdulatnál. Ha így teszel, a sikerélmények is legalább annyit fognak nyomni a latban, mint a kudarcok. Az egyre több gyakorlástól pedig egyre sűrűbbek lesznek a sikerek, míg végül csak azok maradnak.

Amikor már kellő gyakorlatod lesz ebben a technikában, és könnyebben fog menni az alkalmazása, akkor azt fogod érezni, hogy a légzésed eggyé válik a mozgásoddal és a tapintásoddal. Az aktív és passzív szakaszok megfelelő váltakoztatása azt fogja eredményezni, hogy megnő teherbíró képességed, kevésbé fáradsz el egy-egy kezelésben; és az esetleges sérülésveszélyeket is jócskán lecsökkented.

Amikor már csípőből megy majd a dolog, akkor „beleveszel” az egésznek az élvezetébe, és a kellemes, nem megerőltető koncentrálásba. Ennek jelei pedig nem csak munkád minőségén fognak meglátszani, de gyakran az arcodra is kiülnek. Ettől az egésztől egy művészetébe önfeledten belefeledkező művész benyomását fogod kelteni, vendégeidtől és magadtól pedig a megszokottnál jóval szélesebb mosolyokat fogsz látni és érezni a kezeléseidet követően.

Szerző: Nagy Sándor